Hogyan mosnak a svájciak? Beteszik a gépbe, forog, megszárad. A gép viszont nem a fürdőszobában áll, gumicsövekkel bekötve, és nem a kádba ereszti a vizet. Itt szinte minden háznak külön mosó- és szárítóhelyisége van, nem szokás a lakásban tartani a gépet. Praktikusabb, ha közös, jóval komolyabb, ipari masinák vannak elhelyezve, és talán még a költség is kevesebb így. Akinek saját háza van, az is inkább így külön, a pincében tartja a gépet, egyszerűen oda való. Nagyon jó az is, hogy nem zúg, hogy nem a szomszéd szobában ugrál a centrifugával.. A mosodában pedig sokkal jobban meg van szervezve az elhelyezése is, emelvényen (lépcsőn) áll, szinte bebetonozva, lent csempe, lefolyó, bármikor nyugodtan kiönthet az ár, és a szellőzés, vízelvezetés is komolyabban meg van oldva.
Általában a lakóknak előre kell bejelentkezni, vagy ha már használják, beírni egy papírra a nevük, hogy legyen kit keresni, ha kell. Forgalmas, nagy házakban előfordul, hogy az osztozás gond, vagy ha úgy oldják meg, hogy kötelezően előírt napokon és időben kapja meg egy-egy lakó. Lehet, hogy nekünk szerencsénk volt, de ilyennel nem volt még dolgunk, hogy muszáj lett volna csakis kedden 14-16-ig mosni, igazából szinte bármikor tudtunk. A régi helyen, ahol hat lakás volt, egy 6 literes monstrum csinálta a munkát, és egy külön szobában lehetett kilógatni a ruhákat. Később beszereztek egy páraszívó faliszárítót is, mert eltartott pár napig a ruhák megszáradása. A közös fregoli alkalmanként keveredést okozott, és ha valaki nem szedte le, nem maradt hely, egyszer pedig be kellett csengetnem a neccharisnyámért, miután elcserélte egy lakó, de többnyire remekül működött a dolog így is. A gép pénzzel ment, 20 rappenes aprót evett, egy-kettőből simán kijött egy adag. Persze, mindenki a saját mosószereit használta. Itt most 9 lakásra két gép is jut, az egyik előjegyzéses, a másic ad hoc lefoglalós, pénzbedobós. Mindkét géphez tartozik külön szárítógép is, amivel egy óra alatt csontszáraz lesz a ruha, de még egy fregolis szoba is van fali ventillátorral. Az előjegyzős gépért sem kell megverekedni, fél napra lehet lefoglalni, és személyes csipkártyával működik, a mért fogyasztást a villanyszámlához csapják. A másik gép 20-assal megy, mondjuk a szárító elég sokat eszik (min. 3x). A mosás után mindenki eltakarítja a gépet, leöblíti róla az öblítőjét, nagyon tiszta az egész, és semmi hátránya nincs a közös használatnak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.