Jellegzetes látvány a svájci vasútállomások órája, amely a vonatok pontosságának jelképezése mellett híres dizájn is. A Mondaine cég is készít ennek az alapján órákat, karórákat, amelyek nagyon népszerűek. Visszatérve a vasúti órára: nemcsak külsőre jellegzetes, jól felismerhető és könnyen leolvasható távolról is. A szó mindkét értelmében mutatós óra, de más miatt is érdekes. Például azért, mert folyamatosan halad a mutatója, nem másodpercenkénti megállással, bár fel lettem világosítva, hogy ez nem újdonság, hanem inkább visszamaradottság volt régen, ugyanis a nem mechanikus/rugós órák hajnalán még drága volt a léptetőmotor, egyszerűen csak villannyal forgatták körbe. (Elnézést a laikus megfogalmazásért.) Szóval, ha még nem derült ki, egy régi - a maga idején persze modern - szerkezetről van szó, ugyanis még a 40-es években tervezték és kezdték el a pályaudvarokon használni. Az óra tervezője Hans Hilfiker volt, aki akkoriban a vasúttársaságnál dolgozott. A látvány erőteljes és szimpla, feliratok, képek nélküli. Fehér számlapon fekete rovátkák és mutatók. Ezen megy körbe egy piros másodpercmutató, amelyet "rote Kelle" néven is becéznek, vagyis piros szignál, ugyanis a piros táblával való körző mozdulatot jelképezi, amivel régebben a vonatokat indították. A jól látható, piros mutató nemcsak ezért fontos, hanem arra is utal, hogy a svájci vonatok másodperc-pontosan vannak időzítve. Másik különlegessége még a folyamatosan forgó másodpercmutatónak, hogy a nullát elérve minden percben megáll (1.5mp-re). Videó:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tegla 2008.05.26. 11:08:59