Búcsúzom Svájctól, az utolsó napokban ezért ismét felmentem a Jungfraura, amely magát szerényen a "Top of Europe" címmel illeti, és 3571m magasan lehet lenézni róla. A Berni Alpokban található hegy maga 4158 m magas, de a vonat és a lift odáig nem visz :) Most elárultam, hogy nem vagyok alpinista. Kezdjük a vonattal. Igen drága, egy halbtax - félárúsító bérlet - szinte már meg is éri miatta, úgy volt nekem 80 frank Lauterbrunnenből. Akinek viszont lehetősége van (2x) ennyit kicsengetni (van fent egy órabolt is:), annak meg fogja érni a látvány. A Jungfraujoch állomása Európa legmagassabbika, 3454 m-en, a hegy gyomrában található, a vasút egyébként is részben ott halad, Kleine Schneidegg falujától, ahol át kell szállni.
A fenti állomást 1912-ben nyitották meg, gondoljunk bele, nem a mai, modern technikával jutottak fel. És nem is csak menőzésből, a természet leigázása érdekében (a hely áramellátását egyébként vízenergia és a vonatok fékjei biztosítják), fent kutatólaboratórium, obszervatórium is található, lehet túrázni, vizsgálni a magaslati klímát (saját bőrünkön..), van egy jégbarlang is, kutyaszán, mindenféle szabadidős tevékenység, amiből azért a legfontosabb a nézés és opcionálisan a fotózás. :) Erre már útközben is alkalmunk nyílik, ugyanis két hegyen belüli megállót is tesz felfelé a vasút, amikor 5 percre kiszállhatunk, hogy kinézzünk a függőleges sziklafalba épített ablakokon, ahonnan pazar látvány terül elénk, szinte biztosan látunk már havat, és jó időben a sokszáz méterrel lentebbi településeket is, vagy felhőt. Fent, ahol már másodszorra jártam, szintén időjárástól függ, hogy milyen messzire látunk el, a környező óriás hegyek csúcsait, a hátsó gleccsert csodálhatjuk meg, hatalmas hómezőket, és még az se nagy baj, ha kicsit felhős az idő, mert jó eséllyel föntről nézünk rájuk.
Felérve az állomásra többfelé indulhatunk, a gleccserhez, a szabadba ki, a jégbarlanghoz vagy Sphinx-nek nevezett épülethez, amelynek a teteje egy kilátó, ott van étterem is stb. Ezekhez általában valamiféle alagút vezet, 50-100m-es talán, attól függ. Na, már most, az épületen belül - legalább az ott dolgozók miatt is - szerintem van egy kis oxigénpótlás, semmilyen hatást nem érzünk, így türelmetlenül nekiindultam a forgóajtón kívül az egyik helyszín felé, szépen sietős léptekkel. Vicces volt. Kb. 5 méterrel kijjebb már alig bírtam vonszolni magam, aztán már csak a következő padig hadd érjek el ájulás nélkül... :)) Érdekes élmény.
Már csak ezért is ajánlott minél korábban, reggel indulni, mert hosszú az út, és 5 körül jön lefelé az utolsó járat, és arra ne is gondoljon senki, hogy majd körbeszaladgál. :) Az okosak vigyenek magukkal vizet, mert fent elég drága, és viszont sokat segít. Meg hideg is van. Bent nem számít, és a kilátót is ki lehet bírni egy kabátban, kapucni se árt a szél miatt, de azért, ha hóropogást szeretnénk a lábunk alá, akkor öltözzünk mínuszhoz. A Sphinxbe egy lift visz fel, ez 117m-t emel rajtunk 6.3 m/sec sebességgel. Az igazán felemelő élmény pedig maga a táj. Ha visszanézek az alpesi országban töltött évekre, számomra ez volt az abszolút csúcs. Mindenkinek ajánlom.
A Sphinx fent és később "lentről", a platóról.
A jégpalotában szobrok, folyosók.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
aliz2. 2010.05.04. 08:37:00
greta 2010.05.04. 16:02:23
swissmiss 2010.05.04. 16:13:42
greta 2010.05.17. 11:01:02
swissmiss 2010.05.17. 14:38:39
greta 2010.05.17. 20:16:05